Projektek
Olyan projektek, amelyeket a saját ötleteim alapján vezettem, vagy amelyekben a műszaki adatvédelmi rész volt az én feladatom. Van köztük piacon lévő termék, kutatási eszköz és nyilvános kísérlet is.
Olyan projektek, amelyeket a saját ötleteim alapján vezettem, vagy amelyekben a műszaki adatvédelmi rész volt az én feladatom. Van köztük piacon lévő termék, kutatási eszköz és nyilvános kísérlet is.
2023–napjainkig
Pszeudonimizált arcfelismerési eljárás és a ráépülő videóelemző rendszer: a kiskereskedelemben, a logisztikában és az iparban is valódi hasznot teremt, és valós környezetben, fizető ügyfeleknél működik. A fejlesztést két pályázat finanszírozta, előbb a Gyorsítósáv program, majd a DIMOP Plusz: összesen 307,4 millió forint költségvetés (218,2 millió forint támogatás). A Vitarexnél az én projektem: a mély technikai szakértelem mellett a kutatás-fejlesztés vezetése, a termékfejlesztés, a marketing és az értékesítés is az én feladatom.
2021–2024
Nemzetközi kutatás-fejlesztési projekt az MLOps-szal a fókuszban, amelyben a Vitarex nemzeti vezetőként szkoliózist felismerő eszközt fejlesztett védőnőknek. A projekt 2025-ben megkapta az ITEA Award of Excellence díjat.
Két tanulmány, összesen mintegy 115 oldal: az arcfelismerés adatvédelmi kérdéseiről, illetve a banki tranzakciós adatok anonimitásáról. A munkához gyakorlati, kódolós workshopokat is tartottunk a bank szakértőinek. A tranzakciós adatokra kidolgozott kockázatbecslési módszertan arra ad választ, hogy egy anonimizálás elég erős-e, és ha feltörik, hány érintettet érinthet.
Böngészőben futó demó, amelyben a kapcsolati hálózatokra kidolgozott de-anonimizálási támadásunk és a korábbi eljárás egymás mellett kipróbálható, mintaadathalmazokon, állítható paraméterekkel. Részletes leírás segít megérteni a részleteket.
Az Inriánál végzett kísérlet arról, hogy a böngészőbővítmények mennyiben járulnak hozzá a webes követéshez. Az előzetes eredményeket meghívásra az Európai Parlamentben mutattuk be, a publikáció után pedig a Google is fontolóra vette a Chrome megfelelő módosítását.
Java nyelvű keretrendszer (10k+ sor) kapcsolati hálózatok anonimizálási módszereinek vizsgálatához. Olyan kutatástámogató függvényeket és algoritmusimplementációkat tartalmaz, amelyek más keretrendszerekben nem érhetők el.
Ez egy olyan adatvizualizációs könyvtár, amely segít megérteni, hogy egy adathalmazban hol és mennyire egyediek a rekordok, vagyis hol sérülhet az anonimitás.
Adatvédelmi tudatosító oldal a webes követésről.
Figyelemfelkeltő kísérletek, mindhárom ötletgazdája és projektvezetőjeként. A SpyTheBug Firefox-kiegészítő a webbugokról gyűjtött statisztikát, és a használójának is megmutatta, mennyire követik. A PrivacyTagger és a DocTrack az egyetemi óráimon zajlott: az egyikben a hallgatók dönthettek, feláldozzák-e a saját arcképük anonimitását tanulmányi bónuszért, a másikban a tananyag megnyitását követtük egy beépített poloskával, hogy utólag beszélhessünk a rejtett megfigyelésről.
Adatgyűjtő bookmarklet egérmozgás vizsgálatához és hőtérképek készítéséhez. Az ebből induló kutatás — az egér-alapú azonosítás lehetősége a weben — később diplomatervek témája is lett.
Anti device fingerprinting Firefox-kiegészítő, amely blokkolja vagy jelentősen megzavarja a böngészőujjlenyomat-technikákat. Boda Károly fejlesztette Földes Ádám és az én témavezetésemmel.
2010–2016
Thunderbird- és Firefox-bővítmények, amelyek interaktív térképen mutatják meg egy levél becsült útvonalát, az érintett országok adatvédelmi jellemzőivel együtt — vagyis azt, hogy a címzetten kívül ki olvashatja még el. A munkacsoportot én vezettem, a projekt a Privacy International szervezettel együttműködésben készült. A ráncfelvarrt második változat TracEmail néven, új honlapon jelent meg.
2010–2012
A böngészőfüggetlen ujjlenyomat első változata arra hívta fel a figyelmet, hogy a felhasználók olyan azonosítóval is követhetők (device fingerprint), amelyet nem kell a gépükön tárolni, mert bármikor újragenerálható. A ráépülő 2.0-s teszt aztán megmutatta, hogy a felhasználók sütik nélkül is követhetők, sőt böngészőfüggetlenül azonosíthatók: több mint 500 000 alkalommal futtatták le, és mintegy 50 hazai és nemzetközi sajtóorgánum foglalkozott vele. A böngészőn keresztüli, de böngészőfüggetlen eszközazonosítás koncepcióját munkatársaimmal a világon elsőként vetettük fel 2011-ben.
2007–2016
A privátszférát erősítő technológiák hazai portálja, amelynek alapító tagja, fejlesztője, moderátora és szerkesztője voltam. Több mint 350 magyar nyelvű bejegyzést írtam ide; a GDPR előtti években havi 2500–5000 egyedi látogató olvasta. A portál köré épült a legtöbb figyelemfelkeltő projektem, sajtóeseményem és nyilvános programom — adatvédelmi napi kerekasztalok, szteganográfiai játékok, Hacktivity-szekciók, rádió- és tévéinterjúk.